Könyvhét folyóirat – Scalzi! Horváth! Hackett! Vidra! Haldeman! – Ez fantasztikus!

john-scalzi-venek-haborujaKicsit hosszúra nyúlt a nyári szünet, de a kiadók közben nem tétlenkedtek, így megint abba a helyzetbe kerültem, hogy a széles felhozatalból csupán egy-két példát emelhetek ki. Első helyen egy, ha nem is kimondottan régi, de annál fájóbb tartozás törlesztéséről adnék hírt.

Az angolszász SF legújabb nemzedékének egyik közismert megmondófigurája John Scalzi, aki az online véleményformálás mellett szerencsére az írásra is mindig szorít időt, így 2005 óta immár tizedik regénye jelent meg idén – angolul. Merthogy hazánkban eddig egyetlen sort sem olvashattunk az amerikai szerzőtől. Most végre magyar fordításban is napvilágot látott Old Man’s War ciklusának nyitókötete, a Vének háborúja.

A regény főhőse egy 75 éves férfi, aki – sok kortársához hasonlóan ebben a jövőben – katonai szolgálatra jelentkezik a Gyarmati Véderőkhöz, hogy részt vegyen a véget nem érő galaktikus háborúkban. Ez az elsőre abszurdnak tűnő tett később kettős magyarázatot kap: először is a Föld egyre szűkösebb erőforrásai miatt az ember rákényszerül, hogy újabb és újabb bolygókat hódítson meg, ám más értelmes fajok is járnak hasonló cipőben, ami az egészségesnél aktívabb konkurenciaharcot eredményez; másodszor pedig az idősek, akik vállalják a kockázatot, cserébe fiatalabb, génmódosított testet kapnak, mely a réginél jóval gyorsabb és erősebb. A történet aztán éppannyira szól a háborús kalandokról, mint a főbb szereplők alkalmazkodásáról gyökeresen megváltozott élethelyzetükhöz.

A regény nem nélkülöz minden előképet, egyaránt érezhető rajta Robert A. Heinlein Starship Troopers – Csillagközi inváziójának és Joe Haldeman Örök háborújának hatása. A szerző eredetileg a saját honlapján tette közzé, ott látta meg a Tor kiadó egyik szerkesztője, aki azonnal szerződést kínált. A kötetet később Hugo-díjra jelölték, és több folytatása született. Remélhetőleg előbb-utóbb nálunk is megjelennek.

horvath-viktor-a-kis-reccsHorváth Viktornak korábban egy rendhagyó útikönyve jelent meg (Át avagy New York-variációk), egy történelmi regénye(Török tükör), egy verses meséje (Diótörő), valamint további költeményei. Meglepő tehát azt látni, hogy legfrissebb műve egy SF-regény, de döbbenetünk alábbhagy, amint nyilatkozataiban elolvassuk, hogy a szerző tizenéves korában falta a fantasztikus történeteket, és hogy voltaképpen ezúttal is történelmi mű született, épp csak egy alternatív történelmet véve alapul, és a jövőben végződve.

A Kis Reccs főhőse, akár az író, a 60-as években született, végigjárta a működő szocializmus nyújtotta gyermekkor kötelező stációit, és ma itt élhetne közöttünk, ha valami nem siklik félre az ő világában. A rendszerváltozás környékén azonban más irányt vesz a regény fiktív történelme, megmarad, sőt tovább polarizálódik az országok társadalmi berendezkedése, egyik oldalon a tökéletesített kapitalizmussal, másikon pedig egy megvalósult kommunizmussal. Hogyan jön a képbe a Kis Reccs? És hogyan kerül hazánk fia egy ókori egyiptomi expedíciós hadsereg élére? Minderre választ kaphat, aki elolvassa ezt a fantasztikus ötletekkel teli regényt, és ráadásként megismerkedhet a jövő Budapestjével is.

Brandon-Hackett-Az-ember-konyveAz ezredforduló után tűnt föl a hazai SF palettáján Brandon Hackett (illetve az álnév mögött rejtőző Markovics Botond). Kezdetben akciódús kalandregényekkel gyűjtött rajongókat, majd fajsúlyosabb irodalomra váltott, amelyben a transzhumanizmussal és a nanotechnológiával kapcsolatos gondolatait fogalmazta meg, többek közt. De főleg persze emberekről ír, akik helyüket keresik a radikálisan megváltozott világban.

Új regénye is ebbe a sorba illeszkedik. Az ember könyvében idegen lények rabolnak el háromezret Földünk lakói közül. Valamennyien egy élő űrhajó fedélzetén térnek magukhoz, ahol a környezet ismeretlenségét csak a velük együtt elragadott véletlenszerű tárgyak enyhítik kissé. Megpróbálnak közösségbe szerveződni, de mire megbarátkozhatnának a rájuk kényszerített viszonyokkal, elérik úti céljukat, és máris egy újabb, még idegenebb világba csöppennek, ahol végre behatóbban megismerkedhetnek elrablóikkal, és fény derül a miértekre is.

Vidra-Gabriella-A-Tudas-konyvei-A-fekete-ko-titkaVidra Gabriella a fiatalabb korosztályt szólítja meg regénysorozatával. A Tudás könyvei címre hallgató ciklus minimum trilógia lesz. Az első kötet (A fekete kő titka) hősei hetedikes tanulók, akik kezdetben az iskolaév szokásos nehézségeivel küzdenek, ám csakhamar igen különös események középpontjába kerülnek. Mindannyiuknak egyre nehezebben megy a tanulás, órai kísérletek végződnek kisebbfajta katasztrófákkal, és mintha maga a tudás tűnne el napról napra a fejükből. Egyiküket, Krisztiánt végül – különleges morzetechnikával – megszólítja házikedvence, egy dél-amerikai kúposcsiga, és kiderül, valaki csakugyan információt von ki a gyerekfejekből, így törve világuralomra. Ezzel veszi kezdetét egy kontinenseken átívelő, nagyszabású kaland két fiú és két lány, négy ideális tinédzser számára, akik nemcsak jó tanulók, de az emberiség egyedüli reménységei is.

A szerzőnő 25 éve tanít magyar nyelvet és irodalmat felsősöknek egy wekerlei általános iskolában, és könyvéből kiderül, szenvedélye a gyerekek oktatása. A kötetek, úgy tűnik, elég gyors egymásutánban követik majd egymást, időközben már a második, A labirintus titka is megjelent.

joe-haldeman-orok-haboruÉs ha a cikk elején említésre került Joe Haldeman klasszikusa, azÖrök háború, örömmel jelenthetem, hogy a jó tíz évvel ezelőtti első kiadás után most ismét boltokba került a regény. Ráfért az átfésülés, sőt átdolgozás a fordításra, helyenként ki is kellett egészíteni, ráadásul kiderült, hogy annak idején a könyv elsőként megjelent angol nyelvű változatával dolgoztak a magyarítók, amely nem a szerző által preferált szöveget tartalmazta. A regény komplett középső szegmensét a szerkesztő túl komornak ítélte, ezért átíratta. Haldeman később helyreállította a szöveget, és mostanában már csak ez a változat kerülhet nyomdába. Az új hazai kiadás egyedi a maga nemében, ugyanis tartalmazza a szerző magyarázó előszavát, valamint függelék formájában az átírt fejezeteket is, hogy az igazán ínyenc olvasók összevethessék a két verziót.

A regény amúgy egy közkatona, William Mandella felfelé ívelő karrierjét mutatja be egy egyre abszurdabb csillagközi háborúban, ahol két bevetés között évszázadok telhetnek el, és bármennyire belefárad is valaki a harcba, leszerelni nincs értelme, hiszen nincs hová hazatérni, az otthon a felismerhetetlenségig megváltozott már.

Az amerikai szerző saját vietnami élményeit szőtte bele ebbe a helyenként brutális, máskor kínzóan szatirikus történetbe, mely az erőszakos konfliktusmegoldás értelmetlenségét, értelmezhetetlenségét hirdeti olvasóinak. Ideje lenne már hallgatni rá!

Németh Attila

irodalmi szerkesztő

Galaktika

John Scalzi: Vének háborúja, Agave Könyvek, 252 oldal, 2880 Ft; Horváth Viktor: A Kis Reccs, Jelenkor Kiadó, 448 oldal, 3200 Ft; Brandon Hackett: Az ember könyve, Agave Könyvek, 290 oldal, 2980 Ft; Vidra Gabriella: A Tudás könyvei 1 – A fekete kő titka, Kolibri Kiadó, 387 oldal, 3490 Ft; Joe Haldeman: Örök háború, Metropolis Media, 335 oldal, 2990 Ft

Forrás: Könyvhét 2012/4. sz.

Szerző: Németh Attila

Ha tetszett, oszd meg barátaiddal!